Programkínálat

2024. november 28. (csütörtök)

Plenáris konferencia (10 előadó, 15 perc + 5 perc)

Közös Egészség: köz- és állategészségügyi biztonság

Dr. Jerzsele Ákos
rektorhelyettes, tanszékvezető egyetemi docens
Gyógyszertani és Méregtani Tanszék

Az antimikrobiális rezisztencia jelentősége és az Egy Egészség elv – Jerzsele Ákos

Az antimikrobiális rezisztencia terjedésének lehetséges útjai az állategészségügyben – Kovács Dóra

Haszonállatoknál alkalmazott fontosabb antibiotikumok, ezek előnyei és veszélyei – Somogyi Zoltán

Az antibiotikumok alkalmazásával kapcsolatos hatósági szabályok és korlátozások az agráriumban – Nemes-Terényi Melinda

Féregellenes szerek alkalmazása a haszonállattartásban. Miért fontos? – Jerzsele Ákos

Fontosabb mérgezések az állategészségügyben, a megelőzés lehetőségei – Veres Adrienn Mercédesz

A fájdalomcsillapítás és gyulladáscsökkentés lehetőségei haszonállatoknál – Somogyi Zoltán

Vannak-e gyógyszer-maradékanyagok az állati eredetű élelmiszerekben? – Nemes-Terényi Melinda

Vadon élő állatok fontosabb mérgezései – Mag Patrik

Méheknél alkalmazott legfontosabb gyógyszerek és gyógyhatású készítmények – Nemes-Terényi Melinda

2024. november 28. (csütörtök)

Szakkonferencia (15 perc + 5 perc)

Lógyógyászati aktualitások

Prof. Dr. Bodó Gábor
tanszékvezető egyetemi tanár
Lógyógyászati Tanszék és Klinika

Az MRI és CT vizsgálatok szerepe lovak sántaságdiagnosztikájában – Nagy Annamária

A fájdalom felismerése lovakon – Veres-Nyéki Kata

Korszerű kardiológiai módszerek alkalmazásának hazai lehetőségei lovakban – Bakos Zoltán

Lovak visszatérő belső szemgyulladásának új műtéti lehetősége Magyarországon – Tóth József

Új lehetőségek lovak ízületi megbetegedéseinek sebészeti gyógykezelésére Tapasztalatok egy magyar innovációs eljárással kapcsolatban lovon – Bodó Gábor

2024. november 29. (péntek)

Plenáris konferencia (15 perc + 5 perc)

Állatvédelem és állatjólét – amit erről az állattartóknak tudni érdemes

Dr. Wagenhoffer Zsombor
intézetvezető
Állattenyésztési, Takarmányozástani és Laborállattudományi Intézet

Dr. Fodor Kinga
tanszékvezető
Laborállattudományi és Állatvédelmi Tanszék

Dr. Vetter Szilvia
központvezető
Állatvédelmi Központ

„Állatvédelem és állatjólét – amit erről az állattartóknak tudni érdemes”

Az előadások időtartama maximum 20 perc

10.00 – 10.10: Megnyitó

10.10 – 10.30: A haszonállattartás története 

Dr. Korsós Gabriella PhD., egyetemi adjunktus, Állatorvostudományi Egyetem

Az ember és az állatok mindig is szoros kapcsolatban éltek, hiszen az emberiség túlélése függött valamilyen módon az őt körülvevő állatoktól. Ez a kapcsolat még fontosabbá vált akkor, amikor a különféle állatfajok háziasítása megkezdődött, hiszen a háziállatok, és különösen a haszonállatok jelenléte egyike azoknak a tényezőknek, amik az emberiséget olyan sikeres fajjá tették, amilyennek ma ismerjük. Az, hogy ezeket a haszonállatokat hogyan tartottuk, használtuk, gondoztuk és tiszteltük, több szempontból is rengeteget változott a történelem folyamán, míg kialakult az az egyébként ma is igen változatos állattartási kultúra, amely meghatározza a jelen emberének háziállatokhoz való viszonyát. 

10.30 – 10.50: Tapasztalatok és új hatósági feladatok, kihívások az állatjólét és állatvédelem területén

Dr. Pallós László osztályvezető, országos állatvédelmi főfelügyelő, NÉBIH

A NÉBIH Állategészségügyi és Állatvédelmi Igazgatósága sokrétű feladatot lát el a haszonállatokra vonatkozó állatjóléti és állatvédelmi szabályok megismertetésével, alakításával és betartatásával kapcsolatban. Az előadásban a hatósági feladatok ismertetése mellett szó lesz az állatszállítások időszerű szabályairól, az alkalmazásukkal kapcsolatos tapasztalatokról, az állatvédelmi felelős képzésekről, valamint a civil kezdeményezések hatására az EU „boszorkánykonyhájában” készülő új előírásokról, szabályokról.

10.50 – 11.10: Állatjólét, állatvédelem a hús-, és tejelőmarhatartásban 

Dr. Wagenhoffer Zsombor PhD., ügyvezető igazgató MÁSZ, intézetvezető Állatorvostudományi Egyetem

 Idéntől már nemcsak a tejelőmarha-, hanem a húsmarhatartók is igénybe vehetnek állatjóléti támogatást. Ezekről is szó lesz az előadásban, valamint az állatszállítások jelenlegi és várható korlátozásának ágazati hatásairól, valamint egyéb időszerű kérdésekről.

11.10 – 11.20: Kérdések, hozzászólások

11.20 – 11.40: Állatvédelmi és állatjóléti kihívások a sertéstartásban 

Fitos Gábor, ügyvezető igazgató, MSTSZ

Az MSTSZ meghatározó szerepet játszik a sertés állatjóléti támogatások igénylésében, a feltételek betartásának ellenőrzésében, új jogcímek kidolgozásában és a fogyasztói elvásároknak megfelelő legjobb tartástechnológiák felkutatásában és elterjesztésében. Ezekről és az ágazat előtt álló főbb állatjóléti, állatvédelmi kihívásokról lesz szó az előadásban.

11.40 – 12.00: Állatvédelmi és állatjóléti kihívások a baromfitartásban 

Dr. Molnár Györgyi PhD., mezőgazdasági titkár, BTT

A BTT meghatározó szerepet játszik a baromfi állatjóléti támogatások igénybevételének koordinálásában, a feltételek betartásának ellenőrzésében, új jogcímek kidolgozásában. Ezekről a témákról, továbbá a ketreces tartás betiltását követelő civil kezdeményezések és uniós törekvések súlyos gazdasági hatásairól is hallhatnak ebben az előadásban.

12.00 – 12.10 Kérdések, hozzászólások

12.10 – 12.30: Haszonállatok kutatási célú felhasználása 

Dr. habil Fodor Kinga PhD., tanszékvezető egyetemi docens, Állatorvostudományi Egyetem

Élő állatokat oktatási, kutatási célra is használunk, és vonatkozik ez a haszonállatokra is. A vonatkozó jogszabályok értelmében, ha egy gerinces állatot bevonunk egy kutatásba, akkor bizonyos feltételek esetén kísérleti állatnak számít. Az állatkísérletek elvégzése, és a kísérleti állatok felhasználása hazánkban engedélyköteles, és szigorú szabályozás alatt áll. Az előadásban az ezzel kapcsolatos tudnivalókat mutatjuk be.

12.30 – 12.50 Haszonállatok a magyar büntetőjogban

Dr. Vetter Szilvia PhD., LL.M.,: központvezető, Állatorvostudományi Egyetem

Az előadásban bemutatjuk azokat a büntetőjogi szabályokat, amelyek a haszonállatok védelmét biztosítják a magyar jogban. Kiemelten foglalkozunk azokkal az esetekkel, amikor az állatok bűncselekmény tárgyát képezik. Ismertetjük, hogyan alkalmazzák ezeket a szabályokat a bíróságok a gyakorlatban.

12.50 – 13.00 Kérdések, hozzászólások

2024. november 29. (péntek)

Szakkonferencia (15 perc + 5 perc)

Állathigiénia, állategészségügyi farm menedzsment

Dr. Könyves László Péter
tanszékvezető egyetemi docens
Állatthigiéniai, Állomány-egészségtani Tanszék és Mobilklinika

A tejelő tehenek takarmányozási eredetű anyagforgalmi zavarainak állománydiagnosztikai lehetőségei – Könyves László Péter

A helyes fejéstechnológia tejelő tehenészetekben – Kovács Péter

A tőgygyulladás elleni védekezés állathigiéniai vonatkozásai – Kovács Péter

Állattartó üzemek tisztítási és fertőtlenítési programjának járványvédelemi jelentősége – Kovács László

Precíziós állattartási rendszerek (PLF), mint az állomány-egészségügyi menedzsment legújabb eszközei – Hejel Péter

Atomspektoszkópiai laboratórium az állomány-egészségügy és az élelmiszerlánc biztonság szolgálatában – Berlinger Balázs

2024. november 30. (szombat)

Plenáris konferencia (10 előadás, 15 perc + 5 perc)

Állategészségügyi kihívások a XXI. században

Prof. Dr. Ózsvári László
rektorhelyettes, tanszékvezető egyetemi tanár
Törvényszéki Állatorvostani és Gazdaságtudományi Tanszék

Élő szervezetek a háború szolgálatában – bioterrorizmus – Ózsvári László

Asszisztált reprodukció az állattenyésztésben – Rátky József

Kiskérődzők Lentivirus fertőzöttségének megítélése régen és ma – Bárdos Krisztina

A nyugat-nílusi láz fertőzöttség aktuális kérdései lovakban – Tolnai Csenge

A szarvasmarha és sertés légzőszervi komplex megbetegedései – Fodor László

A haszonállatok fertőző megbetegedései elleni vakcinás védekezés: trendek és kihívások – Tenk Miklós

Kérődző állományok aktuális parazitológiai kérdései – Farkas Róbert

Hazai szarvasmarhák kullancsfertőzöttsége: egy felmérés eredményei és tapasztalatai – Keve Gergő

Kedvtelésből tartott kiskérődzők leggyakoribb betegségei – Csepreghy Anna

A fácánnevelés aktuális állategészségügyi kérdései – vírusenteritisek fácánokban – Gál János – Marosán Miklós

2024. november 30. (szombat)

Szakkonferencia (15 perc + 5 perc)

Állategészségügyi aktualitások a hal, vad, méh, nyúl egészségügyben

Prof. Dr. Gál János
tanszékvezető egyetemi tanár
Egzotikusállat- és Vadegészségügyi Tanszék

Mézelő méhek vírusos betegségei – Gál János

Halastavi halak vírusos megbetegedései – Hoitsy Márton

Újvilági tevefélék fontosabb enterális kórképei – Ziszisz Árisz

Házinyulak fontosabb urogenitális problémái – Csatári Dóra

Szarvasfélék szerepe a rezisztens paraziták terjesztésében – Nagy Gábor

Zárttéri szarvastartás állategészségügyi kérdései – Soós Endre

A Magyarországi Precíziós Állattartásért Egyesület a hazai megoldásokra koncentrál, amelyek a precíziós, azaz modern, hatékony, egyedre/telepre szabott és gazdaságos állattartási gyakorlatokat követik.

Az ANImashEXPO-ra való programjaik megalkotásában is ezen szempontokat tartották szem előtt.

Konferenciáik, azok szekciói közösen mutatják be a már hazai gyakorlatban használt megoldásokat és megszólaltatják azok gyakorlati felhasználóit a gazdálkodókat is. Külön hangsúlyt fektetnek a megtérülés kérdéseire, amelyek a bevezetést fontolgató gazdák számára alapvető jelentőséggel bírnak.

Így nemcsak bemutatásra, hanem a gyakorlati tapasztalatok megosztására is sor kerül, ami élénk párbeszédet generál a résztvevők és a hallgatók között.

Bővebb információ a partnerről itt érhető el.

Fenntarthatósági jelentés – Beavatkozási lehetőségek az állattartás környezeti hatásainak csökkentésére

Dr. Tikász Ildikó Edit – Varga Edina

A levegőszennyezés ágazati forrásai közül az állattenyésztés felel a metán (üvegházhatású gáz) és az ammónia (légszennyező) kibocsátásának egy jelentős hányadáért. Pontosan mit jelent ez, milyen tevékenységek okozzák a szennyezést, hogyan lehet azt üzemi szinten nyomon követni és mely pontokon érdemes az állattartónak beavatkozni a hatékony kibocsátás-csökkentés érdekében? Előadásunkban ezekre a kérdésekre adunk választ hazai állattartó gazdaságokra készített életciklus-elemzések eredményei alapján.

Őshonos és hibrid pulyka genetikai profiljának összehasonlító elemzése, kiemelve az immunrendszer működésében és az immunválaszban résztvevő géneket

Dr. Fazekas Mónika Éva

A Föld egyre növekvő népessége miatt megnövekedett az élelmiszerek iránti kereslet. Az elmúlt 60 év genetikai szelekciós programjai gyors növekedési ütemhez és megnövekedett húshozamhoz vezettek a hibrid pulykák esetében, drámai módon csökkentve a vágási kort, valamint a takarmány- és energiamennyiséget, amely szükséges ahhoz, hogy ezeket a madarakat piaci súlyra emeljék. A probléma megoldására nemesítési munkákkal és fajtaszelekcióval olyan fajtákat hoztak létre, melyek növekedési üteme felgyorsult. Azonban ez egy új problémát hívott életre, mégpedig azt, hogy bizonyos tulajdonságok nem kerültek a figyelem középpontjába. Ezek főként az immunrendszer működésében résztvevő gének szerepében, illetve bizonyos betegségekre való fogékonyságban nyilvánulnak meg, melyek kiküszöbölésére a tartástechnológia során nagy mennyiségű antibiotikumot használnak fel. Vizsgálatunk célja, hogy megtaláljuk azokat a géneket, amelyek expressziója csökkent a fajtaszelekció során és az eredmények alapján egy olyan módszert fejlesszünk ki, mellyel képesek vagyunk modulálni ezen gének működését és kiküszöbölni az esetlegesen megjelenő betegségeket, illetve csökkenteni a kezelésük költségét. Ebben a munkában szeretnénk bemutatni a vizsgálatunk eredményeit, amely során feltérképeztük az őshonos és a hibrid pulykák genetikai állománya közötti különbségeket egy új technológia (SNP chicken chip) segítségével.

Fitonutriensek által kiváltott változások a brojler gasztrointesztinális traktus mikrobiotájában

Szilágyi-Tolnai Emese

Napjainkban a tudományos érdeklődés középpontjában áll a gazdasági haszonállatok vastagbél-mikrobiótájának filotipizálása és metabolikus aktivitásának feltérképezése, mivel pozitív hatást fejt ki az immunrendszerre, a bélrendszer fiziológiájára, a táplálkozásra, bizonyos vegyületek méregtelenítésére és a naturális mutatókra.  Kutatásaink során különböző fitonutriensek hatását vizsgáltuk a brojler csirkék mikrobiom összetételére és diverzitásának alakulására. Kimutattuk, hogy melyek azok a bakteriális taxák, amelyek mennyisége szignifikánsan változik a fitonutriens kezelés hatására. Meghatároztuk, hogy melyek azok a hatóanyagok, amelyek alkalmazásával a legnagyobb mikrobiális fajgazdaság érhető el. Célunk egy olyan eljárás optimalizálása volt, amivel a nagyüzemi állattartás során a fokozott stressz és súlygyarapodás következében károsodott mikrobiom egyensúlyi állapota helyreállítható és fentartható. További célunk volt a nagyüzemi állattartás során protokollszerűen alkalmazott antibiotikum kezelések minimalizálása, az állatok egészségi állapotának javítása által.

Antibiotikumok állományszintű használatának közegészségügyi vonatkozásai, hatékony alternatív elkerülő stratégiák

Dr. Paholcsek Melinda

A modern, intenzív brojlertermelés gyors növekedésre törekszik, ami jelentős stresszt okoz az állatokban, rontva a bélrendszer egészségét és növelve a fertőzések kockázatát. Ez gyakran az antibiotikumok alkalmazását teszi szükségessé, ami maradványokat hagyhat a húsban, és elősegíti az antibiotikum-rezisztens baktériumok terjedését, komoly közegészségügyi veszélyt jelentve. A brojlercsirkék bél mikrobiomjának és a takarmány összetevőinek jobb megértése hozzájárulhat a termelés hatékonyságának és a hús minőségének javításához. Kutatásaink célja a fitobiotikumokkal dúsított takarmányok alkalmazása, melyek javíthatják a mikrobiom összetételét és csökkenthetik az antibiotikum-rezisztencia kialakulását.

A modern juhtenyésztés nem képzelhető el a biotechnológiai eljárások és az asszisztált reprodukciós módszerek (ART) alkalmazása nélkül. Az ART, úgymint a mesterséges termékenyítés, a multiple ovulation and embryo transfer programok (MOET) és az embrióátültetés alkalmazásával legyőzhetőek a juh faj szaporodásbiológiai tulajdonságaiból adódó hátrányok, és gyorsítható a genetikai előrehaladás. Az említett technikák másik, igen fontos felhasználási területe a kihalással fenyegetett, alacsony egyedszámú, őshonos állományok génmegőrzése (cikta, cigája, hortobágyi racka). A többi fajhoz hasonlóan a juhtenyésztésben is eléggé kiszámíthatatlan a fent említett programok eredményessége, melyekre számos, már ismert és ma még ismeretlen tényező gyakorol hatást. Vizsgálati adatok szerint a juh fajban is befolyással van a program kimenetelére a donorok és a recipiensek fajtája, életkora, tartási és takarmányozási körülményei, kondíciója, az alkalmazott kezelési protokoll, évszak/szezon, beültetett embriók száma, a beavatkozásokat kísérő stresszválasz. Az előadásban a legfontosabb, gyakorlati körülmények között a legeredményesebben alkalmazható eljárásokat mutatjuk be, és a fent említett faktorok hatásait a programok kimenetelére.

Precíziós eszközök (PLF: precision livestock farming) a kiskérődző ágazatban

Dr. Pálfyné Dr. Vass Nóra, Biszkup Miklós, Dr. Oláh János, Bácsi Eszter, Dr. Klein Renáta, Dr. Csepreghy Anna, Dr. Jurkovich Viktor, Dr. Bognár Barbara, Dr. Bagi Melinda, Dr. Márton Aliz

A precíziós állattenyésztésben alkalmazott eszközök lehetőséget adnak az  állatok jóllétének, egészségügyi és szaporodásbiológiai státuszának monitorozására, segítségükkel  időben felderíthetőek és állatorvosi felügyelet alá vonhatóak azok az egyedek, akik valamilyen betegség akár szubklinikai fázisába kerülnek: így elkerülhető a felesleges gyógyszerhasználat és hosszútávon fenntarthatóbbá és biztonságosabbá válik az állati eredetű élelmiszerek előállítása. A szarvasmarhatenyésztéssel ellentétben, ahol a PLF technológiákat már széles körben alkalmazzák világszerte, a juh és kecskeágazatban ezen eszközök elterjedése még korlátozott, és kezdeti fázisban vannak az ezzel kapcsolatos kutatások is. Az előadás célja olyan PLF technológiák bemutatása és alkalmazási lehetőségeinek a feltárása, amelyek a kiskérődzők reprodukciós és egészségügyi állapotának nyomonkövetésében is sikeresen alkalmazhatók.

Nagy genetikai értékű kocák tejösszetételének és a tej immunglobulin tartalmának értékelése

Dr. Szabó Csaba

A kolosztrum az újszülött malacok egészséges fejlődéséhez nélkülözhetetlen táplálóanyagokat, a szervek fejlődéséhez szükséges növekedési faktorokat, és a passzív immunitást biztosító immunglobulinokat tartalmaz. A nagy létszámú almok esetében (ahol 18-20 malac születik átlagosan) a született malacok testtömege fordítottan arányos az alom létszámmal. 4-5-ször nagyobb valószínűséggel hullanak el azok a malacok, amelyek nem jutottak elegendő kolosztrumhoz. Mindezek azt jelzik, hogy a kolosztrum minőségének és a minőség javításának vizsgálata nagyon fontos a betegségek elleni védettség, a választás előtti alacsony elhullási arány és a kiemelkedő növekedés érdekében.

Különböző liofilizált késői laskagomba (Pleurotus ostreatus) frakciók egészségügyi hatásának a vizsgálata japán fürj (Coturnix japonica) modelleken

Seresné Törős Gréta, Dr. Gulyás Gabriella, Dr. Peles Ferenc, Dr. Béni Áron, Reda Gebrehaweria Kidane, Ndunguru Sawadi Fransisco, Dr. Knopp Renáta, Dr. Szabó Csaba, Dr. Prokisch József és Dr. Czeglédi Levente

A Pleurotus ostreatus különösen gazdag bioaktív vegyületekben, mint például a β-glükánban, továbbá nagyszámban tartalmaz polifenolokat és flavonoidokat. Antioxidáns, antimikrobiális, prebiotikus, immunmoduláló tulajdonságuk révén jelentős szerepet játszanak a baromfi állatok immunrendszerének erősítésében. Ezen funkcionális hatóanyagok komplex hatásuk révén az antibiotikum rezisztencia visszaszorítás mellett lehetőséget kínálnak fenntarthatóbb baromfitermelési gyakorlatok fejlesztésére. Célunk biológiailag aktív vegyületekben laskagomba alapú takarmánykiegészítő termékek kialakítása, jótékony egészségügyi hatások állatkísérletekben történő bizonyítása. A vizsgálatok során feltárjuk a különböző gyártástechnológiával előállított funkcionális gomba hatóanyagok hím fürj (Coturnix japonica) egyedekre kifejtett hatását (tömeggyarapodás, vérplazma minták antioxidáns kapacitása, hematológiai, illetve biokémiai paraméterek, immunválasz, bélmorfológiai paraméterek).

A bélmikrobiom által termelt metabolitok sertésekben 

Dr. Remenyik Judit, Szilágyi Endre

Az egyre szigorodó állategészségügyi eljárások ellenére  sok sertésállomány tartósan, endémiás fertőzött az állandóan jelenlévő kórokozókkal. Ilyen kórokozók például a PRRSV ( sertés szaporodási és légúti szindróma vírusa), sertés 2-es típusú cirkovírus (PCV-2),a  Mycoplasmahyopneumoniae, Actinobacilluspleuropneumoniae, Haemophilusparasuis, patogén Escherichia coli törzsek, Brachyspiraspp. és Streptococcusspp. Óriási gazdasági veszteségeket okoznak a sertéságazatnak. A vágósertéseknél előforduló tüdőelváltozások előfordulása  hasonló a 20 évvel ezelőttihez. Ez megfelelő védekezési intézkedéseket sürget a sertések egészségi állapotának javítása érdekében. Mivel a vakcinázási és kezelési gyakorlatok nem tudják megfékezni az összes gyakori sertésbetegség kitörését, szükség van az állatok un. „betegségekkel szembeni toleranciájának „ növelésére, amelynek egyik lehetséges módja az egészséges mikroflóra fenn tartása, amelynek egyes törzsei gyulladásgátló molekulákat termelnek, például rövid láncú zsírsavakat (SCFA), antimikrobiális metabolitokat, például bakteriocinokat és lipopeptideket, valamint olyan enzimeket, amelyek javítják a takarmány emészthetőségét, lebontják a mikotoxinokat és serkentik a nyálkakiválasztást.

A hasznos élettartamra ható tényezők értékelése különböző gazdasági állatfajokban

Dr. Posta János

A túlélési analízist az orvostudomány mellett az állattenyésztési kutatásokban is egyre szélesebb körben használják, mivel a módszer kiváló kockázatelemzési eszköz. A túlélési modell alkalmazásával arra kereshetjük a választ, hogy egyes egyedeknél miért nagyobb a kockázata az esemény bekövetkezésének. Ez a modell képes kezelni azokat az eseményeket is, amelyek még nem következtek be (még termelésben lévő egyedek adatait is figyelembe tudja venni az értékelésben), ezeket nevezzük cenzorált adatoknak. A tejtermelésre végzett szelekció eredményeként a termelésben töltött idő jelentősen lecsökkent, ami növeli a laktációnkénti állománypótlás költségét, illetve a kényszerű selejtezés csökkentheti a szelekciós előrehaladást is. A nyúltenyésztésben a tenyésztésbe vétel, a fialás szám, valamint az alomméret termelésben töltött idővel való összefüggéseit értékeltük.

Ross 308 broilerek élettani folyamatainak monitorozása a teljes életciklus alatt: A redox-homeosztázis változásai a transzszulfurációs útvonalon, ami előrejelzi egyes rendszerbetegségek kialakulását.

Pesti-Asbóth Georgina

A brojlercsirkék genetikai szelekciója elősegíti az állatok fogékonyságát a biotikus és abiotikus stresszfaktorokkal szemben. Az oxidatív stressz köztudottan az egyik legfontosabb stresszfaktor, amely súlyos kimenetelekkel járhat.

A redox-homeosztázis dinamikus, gyorsan változó paraméterek jellemzik, ami azt jelenti, hogy egyetlen időpontban végzett mérésből nem lehet pontos következtetéseket levonni az oxidáns/pro-oxidáns egyensúlyra és a kóros állapotokra vonatkozóan. A redox-homeosztázis állapotát a teljes életciklus alatt kell követni, ami lehetővé teszi a különböző fejlődési szakaszok összehasonlítását.

A transszulfurációs útvonal és a readox-homeosztázis megfelelő működése között szoros kapcsolat van.Az oxidált és redukált glutation, illeve a cisztein és cisztin arányainak eltolódása, valamint a homociszteint megemelkedett szintje rendszerbetegségek előre jelzésére alkalmas diagnosztikus jelentőségű paraméterek lehetnek a brojler tenyésztésben.

Az intenzív akvakultúra fejlesztési lehetőségei faj- és korosztály-specifikus tartástechnológiák kialakításával

Dr. Fehér Milán

A globális akvakultúrás termelésében egyre inkább előtérbe kerülnek a recirkulációs haltermelő rendszerek (RAS), amelyek a vízvisszaforgatás elvén működve víztakarékos módon képesek nagy mennyiségű és egyenletes minőségű termékelőállításra. A magyar halászati ágazatra napjainkban is az extenzív, ponty-centrikus tógazdasági termelés jellemző, ugyanakkor az intenzív technológiák szerepe a hazánk haltermékkel történő ellátásában folyamatosan növekszik. A RAS technológia fejlődése és a fogyasztói igények változása miatt a hagyományosan intenzív körülmények között nevelt halfajok (afrikai harcsa, szivárványos pisztráng és tokfélék) mellett az utóbbi években megkezdődtek a korábban extenzív tógazdaságokban előállított halfajok, mint a harcsa (Silurus glanis), illetve a sügér (Perca fluviatilis) recirkulációs rendszerekbe történő beillesztését célzó fejlesztések.  Az előadás azoknak a kutatás-fejlesztési tevékenységeknek az eredményeit foglalja össze, amelyek az elmúlt években a harcsa és a csapósügér intenzív termelésbe történő bevonását célozták.

Itthon is hasznos innovatív technológiai megoldások a világ juhászataiban

Dr. Klein Renáta, Bácsi Eszter, Dr. Oláh János

A Debreceni Egyetem Agrár Kutatóintézetek és Tangazdaság Debreceni Tangazdaság és Tájkutató Intézet (DE AKIT DTTI) kutatói nemzetközi együttműködéseik révén az elmúlt években a világ számos vezető juhtenyésztő országába ellátogattak. Útjaik során Törökországtól Norvégián át egészen Új-Zélandig a legmodernebb technológiákkal és használatukkal testközelből találkoztak. Előadásukban olyan innovatív megoldásokat mutatnak be, amelyek hazai körülmények között is a gazdálkodók hasznára lehetnek a szenzoroktól virtuális kerítésekig.

Őshonos cigája termelési paramétereinek változása

Dr. Klein Renáta, Bácsi Eszter, Dr. Oláh János

A Debreceni Egyetem Agrár Kutatóintézetek és Tangazdaság Debreceni Tangazdaság és Tájkutatóintézet Kismacsi Állattenyésztési Kísérleti Telepén rendkívül fontos szerepet játszik az őshonos magyar állatfajták génmegőrzése és fajtafenntartása. Az őshonos juhfajták tenyésztése esetén elsődleges cél a genetikai variancia, valamint a termelési paraméterek állandóságának, és kiegyenlítettségének megőrzése is.

A vizsgálatok során a telepen található őshonos cigája állományt mértük, hogy hogyan alakul ennél a fajtánál a testtömeggyarapodás. A 2024. január 29 és 2024. február 29 között született fajtatiszta cigája bárányok születési súlyát rögzítettük digitális mérleggel, majd a testtömeg gyarapodást folyamatosan nyomon követtük egészen 2024 augusztusáig. Az előadásunk során a kapott eredményeket értékeljük. (A jerkék születéskori átlag testtömege 4,395 kg ±1,063 kg volt, kosok esetében ez az érték 4,438kg ± 1,058 kg volt, az utolsó mérlegelésnél a 185,28 napos átlag életkorban kosok testtömegének átlaga 49,44±5,43 kg, míg jerkék esetében 187,39 napos átlagéletkorban 42,12± 5,52 kg volt.

Az állatdiagnosztika mérési lehetőségei és jelentősége a gazdasági haszonállatok tartásában

Napjainkban a precíziós állattartás gyakorlatát alkalmazza a nagyüzemi állattenyésztés. A szigorodó állatjóléti intézkedések részeként fontos cél az antibiotikum felhasználás visszaszorítása. Ennek következtében szükséges a gazdaságos fenntarthatóság érdekében az állatok élettani igényeinek és szükségleteinek pontos monitorozására. A laboratóriumi állatdiagnosztikai méréseknek köszönhetően lehetőség nyílik mind a genetikai, mind a környezettel összefüggő biokémiai folyamatok megismerésére. Továbbá az ehhez kapcsolódó stresszkutatásnak köszönhetően megteremthetők az állatok egészségmegóvásának feltételei és megelőzhetővé válnak az összetett kóroktanú betegségek broilertől a sertésig.